A Buletinul Oficialban megjelenik az 5/1950. sz. közigazgatási reform-törvény (melyet a Központi Vezetés két nappal korábban hagyott jóvá), amellyel létrehozzák Románia új közigazgatási beosztását: szovjet mintára a megyék helyett 28 tartományt alakítanak ki. Erdély 22 megyéjéből 11 tartomány lesz, például Sztálin tartomány része lesz Csík, Udvarhely és Háromszék megyék (mint Csíkszereda, Székelyudvarhely, Kézdivásárhely, és Sepsiszentgyörgy rajonok).
1949. április 10.
Megkeződik a néptanácsok ideiglenes bizottságainak a beiktatása. (Többek között magyar néptanácsi elnöke van ekkor még Nagyváradnak, Bihar megyének, Marosvásárhelynek, Csík, Háromszék és Udvarhely megyéknek.) - 1950. december 3.
1945. március 9. - 13.
A román közigazgatást fokozatosan kiterjesztik Észak-Erdély területére. (A közigazgatás románosítása következtében 1946-ban Észak-Erdély 11 megyéje közül csak Csík, Udvarhely, és Háromszék megyének van magyar főispánja. A magyar többségű Kolozsváron a 30 ítélőtáblai bíró között egy magyar sincs.) - 1945. június 23.
1968. január 14.
Az RKP KB Végrehajtó Bizottsága jóváhagyja és "nyilvános vitára" bocsátja az új közigazgatási törvény-tervezetet. Az új javaslat - szemben a korábbi 58-cal - 35 megye létrehozását ír elő. Az eredeti tervek szerint az 1952 és 1960 közt fennálló Magyar Autonóm Tartomány egy jelentős részén, a régi Udvarhely, Csík és Háromszék megyék területén (utóbbi délkeleti része, Papolc-Nagyborosnyó környéke és a Bodza-vidék azonban Brassóhoz kerülne) az ún. "nagy székely megye", "nagy Hargita megye" jönne létre. (Ez a közigazgatási egység 7.680 km?-nyi lett volna, 376.000 lakossal. Egy megye átlagosan 6.786 km? lenne.) A megye azonban végül még sem az előzetesen eltervezett határok közt jön létre. Egyrészt bizonyos román politikusok ellenzik a "nagy székely megye" felállítását, ráadásul a háromszékiek nem akarnak Csíkszereda (vagy Székelyudvarhely) "uralma" alá kerülni. (A háromszékiek egyébként is megosztottak, egy részük - a korábbi Sepsiszentgyörgy rajon pártvezetése - amellett lobbizik, hogy a megalakuló Brassó megyéhez kerüljenek, míg a kézdivásárhelyiek élesen ellenezik ezt.) Kompromisszumos megoldásként létrehozzák Kovászna megyét. (Az eredeti tervektől eltérően létrehozzák Szilágy megyét is.) A végleges törvénytervezetet az RKP KB február 14-i plenárisán hagyják jóvá.